Magyarnándor község

Adatok

Régió: Észak-Magyarország
Megye: Nógrád megye
Kistérség: Balassagyarmati kistérség
Lakosság: 1205 fő
Terület: 18.67 km²
Népsűrűség: 64,54 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 35

Fekvése

A Cserhát dombságának közepén, alacsony hegyek, dombok között, a debercsényi patak partján, bekötőutak találkozásánál helyezkedik el., Debercsénytől keletre, Mohorától délre.

Megközelíthetősége

Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás Becske alsó és Mohora között található.

Története

A falura vonatkozó adatokat az 1559. évi török adóösszeírásban is megtalálhatjuk. 1598-ban Nádasdy Ferenc birtokaként tartják számon. Az 1633-34. évi török számadáskönyvekben Landor néven történik róla említés. A népszámlálási adatok tanúsága szerint a Nándor nevő település ekkor a kékkői járáshoz tartozott. 1896-ban átadták a vasútvonalat, ami jelentős változásokat eredményezett a település életében. A községben is megjelennek a technika korabeli új találmányainak eszközei a gőzgépek. A településhez tartozik ebben az időben az 1379-ben még önálló helységként szereplő Kelecsény-puszta, ahol az 1972-ben Csernyus Andor által épített kastély található, amely ekkor már Buttler Ervin birtokában van. A kelecsényi területet a Prónayaktól vásárolta Csernyus Andor és 1880-ban adta el Buttler Ervinnek, akiről feljegyzik, hogy mintaszerűen felszerelt a birtoka, amelyet az ezeréves országos kiállításon is mint jó példát bemutattak, amely téglavető telepével, nemesített gyümölcsfáival, kőbányájával és vadállományával vívja ki magának az elismerést. A kelecsényi kastély értékes fegyvergyűjteményéről és közel 600 kötetes könyvtáráról is megemlékeznek a krónikások. Az egykori Buttler-kastély a községtől délkeletre található a Kelecsény-pusztán lévő kis parkban, amelyet 1976-ban természetvédelmi területté nyilvánítottak. Az eredetileg klasszicista stílusban készült épület alaprajza téglalap alakú, a homlokzata előtt négyoszlopos portikusz van, amelyet timpanon zár le. 1877-ben eklektikus stílusban átalakították.

A klasszicista építészeti jegyeket hordozó római katolikus templom alapkőletétele 1855. április 21-én történt meg.

Az alapjait egy Láng nevezetű gyarmati kőműves rakta le. Építésze kezdetben Duliczky Károly volt, majd Kanizsai Alajos. Az ő irányításával 1858-ban fejeződtek be a munkálatok. Még ennek az évnek a decemberében fel is szentelték a templomot. Harangláb a középkorban csak a községben volt. 1743-ban egy kis harangot vettek amely az akkori templom tetején lévő tornyocskában kapott helyet. A XVIII. század végén a templom mellett kő harangtorony épült. A harangok az 1881. évi tűzvészben egyetlen egy ma is meglévő kivételével – amelyet 1743-ban Chris-telly János pozsonyi harangöntő készített – megsemmisültek. A mai, dombon épült templom egyhajós, falsík mögött álló toronnyal. Belső tere háromszakaszos, dongaboltozat fedi. Diadalíve kosáríves. A templom oltárképe 1855-ben készült. A település 1906-ban megkapja a Magyar előnevet.

Nevezetességei

Következő községek

További községek